Kastélylátogatás

Kapóra jött, hogy épp az utazásunk előtt olvastam, hogy 3-án megnyitott a nagyközönség előtt a felújított nádasdladányi kastély, mert rögtön első nap, mondhatnám, hogy szokás szerint esőre ébredtünk. 

Az eső szerintem a legrosszabb, ami egy nyaralás során előfordulhat, mert még ha általában nem is tart egész nap, elég elszomorító esőre ébredni. Esőben azért eléggé beszűkülnek a lehetőségek, mert a szobában ücsörgés és kockulás nem lehet opció. Megjegyzem, a fiúknál lehetne. 

És bár tudjuk, hogy nincs rossz idő, ha van megfelelő öltözet, de hogy esőben nekivágjunk egy hegyi túrának azért annyira nem vagyunk elvetemültek. Szóval jobb szeretjük ilyenkor a fedett helyeket. Úgyhogy én rögtön lecsaptam a kastélylátogatás lehetőségére :-) Oké, a fiúk nem voltak azért annyira lelkesek, nem ugrottak ki a bőrükből, meg ilyesmi, de azért beletörődtek. Igaz, ehhez az is kellett egy picit, hogy a kastély előtt még elmentünk Veszprémben a Dechatlonba, vettünk ezt-azt, amire még szükség lesz a nyáron, aztán megetettük őket, és még a kéziarénára is rápislantottunk. 

A kastély előtt jóóóó sok autó állt végig az út két oldalán. A friss-ropogós kastély és az időjárás gondolom sokkal több embert vonzott most oda, mint egyébként. 

Nem is voltak ekkora rohamra felkészülve, mert a pénztárban is csak egy darab néni próbálta tartani a frontot, és látszólag kezdtek összecsapni a hullámok a feje felett. De türelemmel kivártuk a sorunkat. 

A kastély csodaszép lett. Évekkel ezelőtt jártunk a csehországi Lednicében, nekem rögtön az a kastély ugrott be róla. A linkelt bejegyzésben vannak róla képek. 

Magyarországon a Nádasdy-kastély egyedülálló kuruózum, Tudor-stílusban épült, annak minden jellegzetességével, kis csipkés tornyok, kémények, és szépen ápolt angol park veszi körül, belül pedig a korát megelőzve szinte minden technikai vívmány megtalálható volt már a fénykorában is, elektromos áram, légfűtés, melegvizes fürdőszoba. 

Épp mikor végeztük a jegyvásárlással, akkor indult egy idegenvezetős csoport, úgyhogy ehhez csatlakoztunk, és meg is tudtunk néhány érdekes dolgot, vagy hogy mire kell figyelni. De a kastély önállóan is bejárható, és a honlap szerint audioguide-ot is lehet bérelni. Elég sokan voltak a kastélyban, kicsit zavaró is volt már a tömeg, de hát ez egy ilyen nap volt. Mindenki menekült az eső elől. 

Az Ősök csarnoka a legnagyobb terem, körben az ősök arcképével, és a hatalmas kovácsoltvas csillárokkal, amik eredetiek, mert nem tudták a német megszálláskor kivinni őket az ajtón. A többi hasonló sajnos eltűnt. Azt mondta a hölgy, hogy 2 tonna egy ilyen csillár. 

A másik legszebb a könyvtárszoba. 

Nagyon klasszul fel lett újítva a télikert, kilátással a parkra. 

A kastélyban a bentlét nincs időkorláthoz kötve, az idegenvezetés után is még bármeddig lehet bent kóborolni. 

Ki lehet menni a tetőteraszra is, és körbe lehet nézni a vidéken. 

A kastélypark felé nézve.

A kedvenc kandallóm. 

A büfében jó sokat álltunk sorba, ott sem voltak felkészülve a nagy rohamra, a sütemény el is fogyott, és arra külön kellett várni, míg újabb adagot hoznak. Várakozás közben körbejártunk a parkban. 

Azért királyságos lehetett egy ilyen kastélyban felnőni :-) A kerti tavon télen korcslyáztak, nyáron fürödtek, volt külön szánkózódomb, vízesés, mi kellhet még. 

A sütinket a télikertben fogyasztottuk el. Eddigre már a látogatók nagyobb része hazament, és szerencsére nem volt már akkora tumultus. 

A napot pedig a szokásos parti sétával zártuk, és csodás színeket és felhőket láttunk. Mert a Balaton akkor is szép, amikor kabátban kell a partján ülni. :-)