Karácsonyi zanza

Jól lemaradtam, így csak címszavakban mesélek pár dolgot a karácsonyról.

- A fát már 22-én díszbe öltöztettük. Annak ellenére, hogy a fák felé közeledve egy kisebb, de tömzsi fában gondolkodtunk, végül sikerült kiválasztanunk idén is egy majdnem plafonig érőt. És még szép dús is volt. Szóval idén is agy fánk lett.
- Marci mindent díszt amit csak talált gondosan fölaggatott a fának arra a 3 ágára, amit elért, én pedig gondosan följebb pakoltam őket. Szerintem nagy szép fánk lett az idén is.
- A fiúk persze összevesztek azon, hogy ki rakja fel a csillagot a tetejére. Szerintük tavaly is Marci rakta. De mivel ő az egyedüli, aki föl lehet emelni ilyen magasra, hát idén is ő volt a csillagrakó.

- A vacsora kacsa- és liba sült volt. Szerintem egész jól sikerült. A kuglófom viszont inkább lett gyümölcskenyér, semmint kuglóf, de a fiúk megették.
- Marci a legnagyobb libacombot választotta, és ebből az elképzeléséből nem engedett. De végül majdnem meg is ette az egészet. :-)

- volt családi fényképezkedés, majd később, az ajándékbontás után újra, mert nem lett jó egyik sem.

Milán csinált apának ajándékot, és izgult, hogy tetszeni fog-e :-)

- volt csocsózás. Nem hajnalig, csak összeveszésig. :-)

- Másnap összepakoltunk és indultunk a nagyszülőkhöz, ahol folytatódott tovább az ajándékbontás, és az  evés-ivás, Feri már aggódott, hogy elvonási tüneteim lesznek töltött káposztából, mert naponta háromszor is leültem egy-egy tányér káposzta mellé. :-) szeretem, no, és ezt pl. én sosem főzök, mert az nem lenne olyan, mint az anyáé! És persze megdögönyöztük Nándi babát :-)

- Máté 25-én este végighányta a lakást. Valahol a Reszkessetek betörők felénél. Aztán ezt még vagy 4-szer megismételte, de akkor már kapott egy vödröt a kezébe. Egész éjjel kínlódott, hogy fáj a hasa, és másnap csak feküt szegénykém. Estére már jól volt. 

- Megnéztük a Reszkessetek betörők mind a három részét. Néztünk Mary Poppinst, az ünnepekelőtt és után Charlie majom a családban-t, ami Máté kedvence, és megnéztük a Sissit. A fiúk odavoltak a érte. Igaz, hogy Máté minden jelenetnél megkérdezte, hogy ezek kik, és hol vannak, de azért élvezhető volt. 

- Marcinak volt pár hisztije, hogy miért nem ő bontotta ki először, hogy miért csak akkora a csomag, amekkora, mikor a Miláné sokkal nagyobb, és társai. De végül elültek a hisztik, és még a ruhákkal is megbarátkozott, amit kapott. 

- Aztán átautóztunk Szentesre, és minden folytatódott tovább, ajándékbontás, hiszti, béke, evés-ivás, töltött káposzta ;-),  most én lettem másnapra rosszul, de gyorsan kihevertem.

Hát nagyjából ennyi... Ami kimaradt, az az, hogy folyamatosan ünnepeljük a fiúk születésnapját az ország minden pontján, de az már egy másik poszt lesz majd egyszer.
Holnap Milánszülinap! Döbbenet! A Hetedik.