Milánszeretet

Tegnap, már estefelé, talán valamelyik gyerek már a kádban is volt, Milán nagyban dolgozott az asztalánál. Az ÚJ asztalánál, ami végre szombaton megérkezett, és vasárnap össze is rakódott :) Nem mondom, nem maradt túl sok hely a szobában, de bízunk abban, hogy még érettségi előtt sikerül nagyobb helyre is bevackolnunk magunkat, addig meg csak kihúzzuk valahogy. Szóval nagyban dolgozik, és nekem nem szabad megnéznem. 

Aztán egyszer csak jön, és mutatja, hogy írt nekem egy levelet. Édes kis girbegurba betűkkel, néhol az s nem a jó irányba kanyarodik, de mit számít az, hiszen még csak 1 hónapja iskolás, és a hullámvonalon kívül nem is kéne még papíron tudnia semmit. Szivecskét is rajzolt. Pirosat. Majd megtoldotta még néhánnyal, de azokat már nem volt ideje/kedve kiszínezni. Cserébe ragasztott rá néhány fociebés matricát :-) 

Van az a gyerekszáj, hogy "Pistike, mi a szeretet? A szeretet az, amikor neki adod valakinek a kakaós csiga közepét. " vagy valami ilyesmi. Valahogy így van Milán is a focis matricáival. :) 

( Aztán véletlenül szétvágta, mert fordítva volt a papír az asztalon, és kivágott belőle valami táblázatot. De megragasztottam. ) 

Imádom, hogy ilyen sok szeretet van benne :-)