Eszméletlen gyorsan rohan az idő. Ma már megint csütörtök van, mondhatni kispéntek.
Máté hétfőn volt először hegedűórán. Nagy izgalommal vártuk. Főleg én. Máté azt mondta ő nem izgul, csak kíváncsi. Hétfőn 2-re megyek érte, és amíg Marci oviban van, Milán focizik, addig Máté hegedül. Nagyon gyorsan odaértünk, volt még egy jó 10 percünk az iskola folyosóján ücsörögni, és nézni a nagyokat. Mátét már a főbejáratnál elbűvölte az iskola nagysága, a hosszú lépcsősor, a nagy ajtók, minden olyan hűűűűhaaaa volt. Pedig az ő sulija is egy patinásabb darab, nem olyan 90-es évekbeli panelsuli, szóval hozzá van szokva a viszonylag nagy terekhez széltében és hosszában is. De ez mégis más volt. Ez egy gimnázium!!!!! Mondta is, hogy ő majd ide szeretne járni, ha nagy lesz. Mondtam neki, hogy egyelőre koncentráljunk a hegedűórára. :) Aztán csak ültünk, vártunk, és közben vonultak el előttünk a diákok oda-vissza. Nagyok voltak és vagányok, és olyan fiatalok. Az embernek elszorul a szíve, hogy már rég túl van ezen a koron, másrészről meg azért mert a gyerekei meg mindjárt beleérnek ebbe a korba. Nem tudom egyelőre, melyik érzés a rosszabb. Gyorsan ki is számoltam ott a műanyag széken, hogy röpke 6 év múlva már Máté is egy ilyen nyurga kézláb, belőtt frizurás srác lesz valamelyik középsuliban. Döbbenet!
A hegedűóra jó volt. Azt mondja Máté. Bár hegedűt még nem vettek kézbe, zenei ábécéről beszéltek, meg alapokról, de Máté így is csillogó szemekkel jött ki a teremből.
Ma megyünk másodszorra. Állítólag már a hangszert is kézbe veszik majd, és talán könyvük is lesz.
A suliban elvileg még ismételnek, de Máté képes olyan hibákat véteni, minta két kétjegyű szám összeadásával még most találkozna életében először. Most már pedig jó lenne visszarázódni, mert heti 3-szor hiányzik a tanulási időről, szóval itthon kell leckét írnia, ami elég idegőrlő tud ám lenni.
Milán ezerrel gyűri az elsőt. Többnyire ő az első, aki kész van a házijával. Bár nekem puffog, hogy "béna vagyok vonalhúzásból", Orsi néni nagyon dicséri, hogy klasszul húzza a vonalakat, nem lesz itt gond. Kicsit szétszórt, kicsit kelekótya, százszor kell neki szólni, hogy pakolja össze a cuccát, és csak téblábol. Maradt már így itthon focicipő, és matek könyv is. Becsületére legyen mondva, hogy itthon minden órai feladatot bepótolt. Reggel még a földön hasalva színezett valami háromszögeket, merthogy este még eszébe jutott, hogy azt is csinálták.
A színes ceruzák viszont fogynak rendesen, mintha enné őket. Most már rábíztam, hogy inkább ne hegyezze őket, majd itthon én megcsinálom, a fontos színekből mindből van 2 a tolltartójában, plusz egy komplett készlet a rajdobozban, ha kell, de ha ő hegyezi a ceruzákat nap közben, abban nem sok köszönet van. :)
Van új napközisük is, fiatal csaj, hát... engem nem fogott meg annyira elsőre, nem érzem olyan domináns jelenségnek, mint amilyen Józsi bácsi volt, de reméljük magára talál majd. Milán azt mondja aranyos.
Marcit agyon dicsérik az oviban, hogy mennyire kinyílt a nyáron, hogy folyamatosan fecseg, és hogy milyen szépen és választékosan beszél, a tavaszhoz képest. Tegnap a logopédus Éva nénivel is beszéltem, ő is teljesen el volt ájulva, ( ő használta ezt a kifejezést), hogy a Marci, nehogy hozzá bújt volna az óvónénihez, mint tavaly, hanem lazán szóbaelegyedett vele. Itthonra ezekből semmi sem jut haza a Marci szájából. Ha kérdezem, akkor az oviban nem történt semmi, nem játszott semmit, és senkivel, és különben is hagyjam békén. Jó lenne, ha sikerülne összebarátkoznia valamelyik kisfiúval, úgy igazán. Egyelőre még keresi a helyét. Az óvónénik szerint szokott játszani a fiúkkal, igaz, ő nem megy oda senkihez, de ha mellé csapódnak, azokkal barátságos.
Idén már járhatna zeneoviba, Szilvi nénihez. Ő egyelőre elzárkózik előle, pedig Milán is nagyon bíztatja, hogy menjen, mert az nagyon jó. Tudom, hogy ha ott lenne, akkor tetszene neki, de hogy hogy tudnám rávenni, azt nem tudom.
Holnap már péntek. Szombaton pedig Bozsik foci. Milán debütál az U9-ben. :-) Nagyon izgi.
Többé-kevésbé megvan a délutáni menetrend is. Még mindig rágják a fülemet az úszás miatt. De arra végképp nem látom, hogy lenne esély. Meg hát ott van a szerdai sakk, ami üti a focit, de lehet, hogy át lehetne tenni Milánt a pénteki focira, és akkor tudna szerdán sakkozni, ha akar. Szóval ez még nem biztos, hogy a végleges verzió.
Többé-kevésbé megvan a délutáni menetrend is. Még mindig rágják a fülemet az úszás miatt. De arra végképp nem látom, hogy lenne esély. Meg hát ott van a szerdai sakk, ami üti a focit, de lehet, hogy át lehetne tenni Milánt a pénteki focira, és akkor tudna szerdán sakkozni, ha akar. Szóval ez még nem biztos, hogy a végleges verzió.
Hétfő | Kedd | Szerda | Csütörtök | Péntek | |
13.30. | Máté Matek szakkör | Máté színjátszás | |||
14.00. | Milán szolfézs | Milán szolfézs | |||
14.30. | Máté Hegedű ( 2-kor megyek érte) | ||||
15.00. | Máté Szolfézs | Máté Szolfézs | |||
15.30. | Marci zeneovi? | ||||
16.00. | Milán foci | Máté/MilánFoci | Máté Foci | ||
17.00. | Máté Hegedű |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése