Sakkos

Máté év eleje óta jár sakkozni. Nem mindig lelkes, volt egy időszak, amikor nem nagyon volt kedve menni, de aztán nagyon lökött rajta, hogy Attila bácsi mindig nagyon megdicsérte, meg kapott jutalomcukorkát, meg csokit, Attila bácsinál mindig csurran-cseppen valami, meg volt félévkor a házi sakkbajnokság, ahol Máté kezdőként is szépen szerepelt, és ezek az apró, de fontos dolgok nagyot dobtak Máté lelkesedésén. Attila bácsi mindig elmondja, hogy milyen jól játszott aznap Máté, hogy jó-jó még nem vérprofi, nyilván, de látszik rajta, és a játékán, hogy motoszkál valami a fejében játék közben, nem csak úgy lépeget, és ez jó. Kérdezte egyszer, hogy szokott-e itthon Máté játszani. Hát meg kellett neki mondanom, hogy nem igazán van itthon partnere, mert én azon a bizonyos lépegetős szinten nyomulok max., szóval én nemigen szoktam a magam részéről erőltetni, hogy sakkozzunk. Erre javasolta, hogy ha nem ellenkezik az elveinkkel, akkor játszhat az interneten is sakkot, akár a gép ellen, akár csatlakozhatunk is egy csoporthoz, és egymás ellen. Máté persze rögtön vérszemet kapott. Ezt persze meghallotta :)

Meg is néztünk akkor rögtön, mikor hazaértünk, egy ilyen internetes sakkot. Többféle is van, több szint közül lehet választani, természetesen mi az alapszintet választottuk. Rákattantak. Nemcsak Máté, Milán is. Naná hogy, a gépen már ő is akart játszani. :)

Azóta hullámokban eszükbe jut, hogy játszanak, és ha nincs más, akkor meg is engedem nekik. 

Tegnap Milánnak jutott megint eszébe, hogy játszana. Máté meg Marci lent fociztak az udvaron, Milán sakkozott, én meg vasalás közben néha odapislantottam. 

Egyszer csak azt látom, hogy Milánnak is két bábuja van, meg az ellenfélnek is. (a gép ellen játszott.) Majdnem megnyerte a meccset a gép ellen!!! Alig hittem a szememnek.

Persze jó nagy adag véletlen is közrejátszott benne, nyilván. De akkor is! Sosem tanult sakkozni, csak Mátétól.