A szokásos heti várséta és játszóterezés még a múlt hétről

Avagy a bejegyzés, amiről azt hittem, elveszett, de nem:) És ha már meglett, akkor már közzéteszem.

Harmadik hete vagyunk itt Meziriciben, harmadik hete járunk fel rendszeresen a várhoz és sétálunk a várparkban. Az első sétánkkor még majdhogynem minden zöld volt, teli volt élettel, a fák levelei még éppen csak elkezdetek sárgulni, pirosodni, és alig volt még lehullott falevél. A következő héten már szivárványszínben játszottak a fák lombjai, ekkor volt szerintem a legeslegszebb. Öröm volt nézni, ott lenni, ráadásul, mivel délutánonként jártunk föl, a lemenő nap fényében valahogy még sokkal szebb volt minden, sokkal csillogóbb, sokkal ezerszínűbb. 

Ezen a héten már látszik, hogy nincs már sok az őszből, lassan kopaszak lesznek a fák, van, amelyik már az is. A fű zöldje már csak néhány helyen kandikál ki a falevelek alól, leginkább ott, ahol ritkásabban vannak a fák. A talajt most már sűrű, vastag, és száradófélben lévő barnás levelek borítják. De még mindig nagyon szép.

Kopáran nem szeretem már annyira a tájat, az már olyan szomorú, még akkor is ha ez a természetes körforgás része. Akkor már inkább legyen hóval borítva vastagon. Annak is megvan a maga hangulata, főleg karácsony táján.

A héten itt mifelénk is nagyon kellemes idő volt. Annak ellenére, hogy amikor elindultunk, akkor erre a hétre már kemény fagyokat mondtak reggelre, és alig nulla fölötti hőmérsékletet nappalra. Persze jobb ez így, hogy nem kell nagykabát, hanem elég csak pulcsiban elindulni délután. Hogyne lenne jobb! 

A fiúk is nagyon élvezik még a jó időt, és vidáman játszótereznek, rohangálnak, hancúroznak az őszben. Bár már időben el kell indulnunk haza, mert a nap viszont érezhetően és láthatóan egyre korábban nyugszik le, és gyorsan hűl a levegő. 

Most már Marci is leginkább kétlábon játszóterezik, nem akadályozza  a bokáig érő kavics sem ebben, Vagyis akadályozza, de ő nem adja fel, és rendületlenül feláll, és megy tovább. 

Még mindig nem tudom elhinni és felfogni, hogy pár hete, amikor jöttünk, akkor még egyáltalán nem ment, néhány bátortalan lépést tett csak a lakásban, és kész. most pedig alig párt nap alatt nemhogy elindult, de most már igaziból JÁR, nem ül már meg a babakocsijában, ha egy számára izgalmas terepet lát, akkor mindenképpen ki kell venni.

Duplafoghíjas :)