Ovis anyák napja

Tegnap délután majdhogynem végszóra sikerült betoppannom az ünnepségre, de úgy hogy a nagy sietségben még a Milánnal a direkt erre az alkalomra készített keksztekercset is itthon felejtettem. Ráadásul még mentségem sem volt, mert teljesen szólóban érkeztem, nem foghattam a gyerekekre ;-) 

A lényeg, hogy épp időben ott voltam, és Máté egy szál virággal fogadott aranyosan:) Majd számonkért, hogy én miért nem magassarkúban vagyok, és sérelmezte, hogy az a nadrág, amit reggel együtt választottunk ki, az nem passzol igazából az ingéhez, és inkább egy másik nadrágot kellett volna hoznom. Na bummm!!! Szerencsére nem vette aztán nagyon a lelkére, bár egy kicsit aggódtam, hogy emiatt majd beduzzog, és majd egész műsor alatt csak pofákat vág, de nem! Túllendültünk a magassarkún és a nadrágon, és kezdődhetett a műsor. 

Először a Farkas és a 7 kecskegida című mesét játszották el, nagyon ügyesen. Annyira aranyosak voltak, egytől-egyig mindenki, hogy csak na.  Máté farkas volt, kapott egy szép kis farkasos fejdíszt és abban feszített. Amikor az ő szerepük jött akkor sajnos pont háttal kerültek a farkasok nekem, de sebaj.

Mivel a mi ovinkban nincsen külön évzáró, ezért úgy szokták csinálni az óvónők, hogy belecsempésznek az anyáknapjába egy kis évzárószerűséget, és kapunk egy csokorral abból, amit tanultak évközben. Volt körjáték, páros tánc, sok-sok  ének. Jó kis válogatást állítottak össze a kedvencekből, a gyerekek nagyon élvezték, és hát persze, hogy mi szülők is. 

Máté is meglepően aktívan részt vett a műsorban, eddig mindig úgy volt, még a karácsonyi ünnepségen is, hogy ő szeret meghúzódni a háttérben, helyet adva így a nála sokkal nagyobb hangúaknak, mert mindig nagyon zavarban volt. De most elejétől-végig szépen mondta-csinálta-énekelte amit kellett. Olyan ügyes, és olyan aranyos volt! 

Mondtak sok verset, és meglepően hosszúakat is, és olyanokat, amiket eddig még sosem hallottam. Nem egyesével mondták a verseket, hanem mindent közösen, együtt, de ez semmit sem vont le az élvezeti értékéből, inkább csak hozzáadott :) Nekik pedig nyilván jobb még így együtt szerepelni, mint egyedül kiállni és elmotyogni egy négysorost. Ügyesek voltak nagyon!

Végül jöttek az anyák napi versek, dalok, külön vers volt a nagyszülőknek:

Külön az anyukáknak:

Tavaly óta olyan sokat nőttek és okosodtak, sokkal bátrabbak, magabiztosabbak, hangosabbak, érthetőbbek voltak most, mint akkor. Olyan jó volt őket nézni!!! És hát a legszívszorítóbb az az, hogy jövőre már nagycsoportosok lesznek :(  Pedig olyan jó kis összeszokott társaság lett belőlük, és mostanra már mi szülők is úgy összejöttünk. 

Na de ne szaladjunk ennyire előre...

Jövőre meg úgyis dupla dózisban kapom majd az ovis ünnepségeket :) Kár keseregni. 

A műsor után még volt eszem-iszom, (a gyerekek is csináltak kókuszgolyót a délelőtt), a felnőtteknek pletyiparti, a gyerekeknek erezd el a hajam.

Ajándék. Gyöngyből fűzött virág, és gipszből készült szivecskés ékszerdoboz. ( ez a virág nagyon durva egyébként, jó sokat dolgozhatott vele Máté:))

Az én NagyKisfiammal:)