Tesók

Játszótéri eset. Ahogy megérkezünk rögtön a homokozóban kötnek ki. Máté a homokozó közepén egy gödör ásásába kezd, Milán pedig odacsapódik egy hasonlókorúhoz és egy dömperbe lapátolnak nagy egyetértéssel, egészen addig amíg a pici dömper meg nem telik homokkal. Ekkor ugyanis mind a ketten úgy gondolják, hogy őket illeti meg az elszállítmányozás joga. Milán hangosan kiabál:  enyém, enyém! Majd óriási krokodilkönnyekkel kísért műsírásba kezd.

Ebben a pillanatban szinte a semmiből odatoppan Máté, és őrült haraggal az arcán számon kéri szerencsétlen kisfiút:

- Miért vetted el a kistesómtól az autót???? Add csak vissza neki nagyon gyorsan!!!!

Szegény kölyök köpni-nyelni sem tudott hirtelen, egyik oldalán egy ordító 2 éves, a másik oldalán meg egy duplaakkora jól leteremti. Milán is csak nézett, még sírni is elfelejtett:)

Az eset után már senki nem kellett a kis dömper. Milán Máténak segített gödröt ásni, és a kisfiú is továbbállt.

A fiúk kint játszanak a kertben, én bent főzök. Egyszer csak ezt hallom:

- Milán, nekem Te vagy a legjobb barátom!

(2 perc múlva pedig összevesznek egy lapáton:)))

A múltkor történt amikor mind a ketten betegek voltak, de Máté már javulófélben volt, csak még náthás, Milán pedig épp csak kezdett megbetegedni. Milán hozta a legújabb kedvenc Boribonját, hogy meséljek. Mondtam neki, hogy várjon egy pillanatot, rögtön megyek, csak befejezem amit épp csinálok. De Milán türelmetlen volt, mint mindig, ő azonnyomban akarta az a már ezerszerhallott meséjét. Máté pedig megszánta:

- Gyere BéciMilán, hozd a könyvedet, elmesélem neked!

És így is lett. Lekuporodtak a kanapé végébe és Máté elejétől a végéig elmesélte Milánnak a kicsit sem rövid mesét, szinte majdnem szóról-szóra. Milán pedig figyelt, és hallgatta:) Imádnivalóak voltak!

Videóra is vettem, amiből beteszek ide egy részletet. A minőség elég vacak, a mese eleje és vége hiányzik, mert még mindig nem tudok videót szerkeszteni. (tud valaki jó és egyszerű mov-fájl szerkesztőt?) Szóval bocs. De azért hallatszik a náthás mesemondó.