Nyúlmosás

Ma délelőtt mondtam Milánnak hogy tetszik, nem tetszik mostaztán ki kell mosni a nyuszikát, mert szegényt már eleszi a kosz. Eleinte határozottan tiltakozott, és tüntetőleg ki sem engedte a kezéből. Majd mondtam neki, hogy menjünk együtt, mossuk meg együtt azt a szerencsétlen nyulat. Ebbe belement. Trappolt a fürdőszobába, hozta a lavórt, közben a nyulat egy másodpercre sem engedte ki a kezei közül.

Lekuporodtunk a fürdőbe, és mondtam neki, hogy először én gyorsan megsikálom a jószágot, aztán majd ő is. Nem tetszett neki, és folyamatos kétségbeesett "nyuszim, nyuszim" jajgatással kísérte azt a néhány percet, amíg úgyahogy megmostam a nyulat. Majd ő maga vette kezelésbe:)

Fürdés után kivittük a Szent Nyulat a teraszra száradni. Ha tehette volna akkor egész addig csüngött volna a rácson szemmel tartva a nyulat, amíg azt be nem hozzuk. Szerencsére letett erről a tervéről.

Sajnos alvásidőre nem száradt meg a Nyúl. De Milánt nem lehetett lebeszélni arról, hogy behozzuk. Behoztuk. A füle sarkát fogva aludt el:)