Pontosan 100cm magas!!!!!
Többnyire 104-es ruhákat hord, de van egy kezeslábas pizsamája ami még
szerintem 92-es méretezésű, de valahogy együtt nőnek. Pólóból ha elég
hosszú a dereka, akkor a 98-as is simán jó, az izmai nem feszítik szét,
nadrággal viszont mindig baj van, mert hosszra már a 104-es kell, de a
dereka viszont még övvel együtt is lötyög.
Nagyjából 15 kiló körül van....vasággyal és ebéd után:))) Szómiszó nem egy vaskos legény, a csuklóját már szinte kétszer is körbeérem.
A cipője 24-25-ös.
Kedvenc elfoglaltságai:
Az utóbbi időben eléggé kiszélesedett az érdeklődési köre.
- szívesen épít garázst, tornyot, házat.
- nagy kedvenc most a kirakó, a 30
darabos mikiegereset segítség nélkül ki tudja rakni, az 50 darabos
verdásat egész addig amíg az autók tartanak, és nekem már csak a
tetejénél kell segítenem.
- új most a palettán a társasjátékozás,
többet is kapott most az ünnepeire, és azokat váltogatjuk. A
memóriakártyástól a elkezdve a dobókocával dobálós-lépegetősig mindegyik
tetszik neki.
- mostanában elkezdett rajzolni,
színezni:) Ügyesen a vonalon belül marad. Szeret vízfestékkel festeni,
ha kifestőt színez festékkel akkor egyre inkább valósághű, már nem
minden fekete a kiscsirkétől a Mikulásig.
- egyértelműen favorit még mindig a szerepjáték. A buliba megyek
újabban lecsengett, mostanában dolgozni jár messzi földre, Afrikába
vagy Franciaországba. Ilyenkor persze szép ruhába kell öltözni,
ing+fekete nadrág, és abban jár-kel a lakásban, közben ezerrel mobilozik
és egyeztet, hogy mikor-hol.és kivel találkozik. Van amikor autót
bérel, de sokszor megy taxival is:) No meg repülővel.
- utcán még mindig szívesebben jön
valamilyen járművel, mint gyalog, bár néhány hete már sikerül meggyőznöm
róla, hogy odafagy a biciklihez, jöjjön inkább lábon. A kismotort
végképp száműztem, nem volt egyszerű róla lebeszélni, van helyette
futóbicikli és roller.
Kedvenc könyve:
Egyértelműen az AnnaPeti sorozat
bármelyik kötete. Az ünnepek alatt 2-t is kapott, így már 4 sajáttal
rendelkezünk, és néhányat könyvtárból vettünk ki. Mindegyik könyvben
vannak kedvenc fejezetei, amiket mindig el kell olvasni. Egyelőre
megunhatatlan.
APG mellett még a Bogyó és Babóca rúghat
labdába, ebből is már rengeteget olvastunk rengetegszer, ezeket
kívülről fújja. Ha autóval megyünk hosszabb útra, akkor mindig van
nálunk néhány Bogyó, és az út során szépen elmeséli őket.
Persze mindig bepróbálkozom azzal,
tágítsuk a világunkat BartosErikán túlra is, de kevés sikerrel. még azok
a könyvek is amiket amúgy Máté választ a könyvtárban rendszerint csak 1
olvasást élnek meg nálunk. Kivétel talán a Franklin kalandjait, az még
nagyon menő.
Kedvenc meséje:
Az idén kezdett el igazából érdeklődni a
mesék iránt, és most már nem csak nézi hanem érti is a lényeget és a
poénokat. Az idén még mindig sláger volt a Kisvakond több része is,
természetesen a Bogyó és Babóca, Bob mester, volt egy kis Bambi és Dumbó
őrület is, néhány hónapja pedig a Micimackó mesék a kedvencei,
legtöbbször a Micimackó karácsonyát és a Zelefántosat szoktuk nézni.
Kedvenc zenéje:
Ami rögtön az eszembe jut az Shakira-Waka Waka (a focis) című futballvébés száma. Ha a rádióban meghallja rögtön felcsillan a szeme. De szereti még Katy Perry-Firework-jét (a váras), és a Hofi Géza-Koós János Macskaduettjét
(a fadugós). Gyerekdalokból most Halász Judit új lemezét szoktuk
legtöbbször hallgatni. Legtöbbször pedig vagy az oviban tanult
repertoárból énekel valamit, rendszerint néhány hetes csúszással, vagy
maga költ egy dalt, aminek vagy van értelme, van nincs. Leginkább nincs.
Kedvenc étele:
Újabban elkezdett válogatni, de még
mindig azt mondhatom, hogy bár nem látszik rajta, de mindent megeszik,
és ha olyanja van, akkor egész tisztes adagokat is képes bepuszilni. Az
óvodában az egyik legjobb evőnek titulálják, az állítják legtöbbször
kétszer kér, és még a paradicsomos káposztát is megeszi. A mégis
kedvencet kellene mondanom, akkor szerintem a galuskás leves mindent
visz, aztán szereti a krémleveseket levesgyönggyel, a spenótot, főtt
kukoricát, palacsintából a baracklekvárosat szereti, a kakaós csigának
csak a közepét, kenyérből pedig a májasos a kedvence camamberrel:)
A gyümölcsöt azonban még mindig inkább
nem eszi, mint igen. Reggelire viszont mindig
gyümölcsös-joghurtos-kukoricapelyhes cuccot kap, ebből nem engedek, és
ezt ha nem is nagy kedvvel, de megeszi. Darabos gyümölcsöt semmi pénzért
a szájába nem venne, semmilyet, sőt még a süteményből is kipiszkálja ha
ki tudja, ha nem, akkor inkább nem eszi meg.
Fagyiból a rózsaszínű a kedvence, bármilyen ízű is legyen az, tortából pedig a csokis.
Imádja a szaloncukrot, mindegy milyen ízű, talán a zseléset a legkevésbé, de azt is megeszi.
Kedvenc itala:
Nem hiszem hogy van ilyen. Újabban a
mentes víz üdítősflaskából a menő. Persze a mindenféle üdítőket nagyon
szereti, (szeretné) de mi itthon szürke hétköznapokon nem tartunk ilyet,
mert vég nélkül isszák. Így amikor ünnep van, akkor folyik a narancslé
dobozszámra, addig isszák amíg van.
Reggel kakaót kér, este tejet.
Alvás:
Egy szobában alszik velünk, de külön
ágyban. Próbálkoztunk azzal, hogy külön szobába telepítsük, de a terv
nem élt meg két estét sem, mert nem akart/tudott egyedül aludni, így
rendszerint 2 órával a lefekvés után már köztünk feküdt. Így
visszahoztuk magunkhoz az ágyát, és most nincs egy hangja sem. Az
állítja, hogy Milánkával együtt hajlandó elfoglalni és belakni a
gyerekszobát. Hát meglátjuk. Milánnak hamarosan befigyel egy új ágy, és
akkor kiderül, hogyan tovább.
Az elalvás rendszerint úgy zajlik, hogy
tej-mese-összebújás, és általában hamar elalszik, persze még mindig két
ujját kell ehhez szopnia, egyébként nem indul ahogy Máté mondja.
Óvoda:
Az elmúlt évben Máté szempontjából
mindenképpen az ovi volt a meghatározó. Kicsit nehezen kezdett, nehezen
rázódott bele, volt sok sírás, legörbülő száj, és leginkább a felnőttek
társaságát kereste. Az első félévben sokat betegeskedett, többször volt
itthon mint óvodában. Aztán ősztől mintha kicserélték volna,
egycsapásra megtalálta a helyét a társaságban, lettek barátai.
Szeptembertől ottalvós lett, és az első napot leszámítva gond nélkül
alszik az oviban. (néha persze becsúszik egy-egy nemalvás, de az nem
azért van, mert nem akar ottaludni, egyszerűen csak nem tud elaludni)
Jól érzi magát, és szeret járni. Az óvónénik elégedettek vele, sokszor
dícsérik, hogy milyen ügyes, és azt mondják jó fiú. Néha már azt
gondolom, hogy nem is az én gyerekemről beszélnek, annyira dícsérik.
Milánnal:
Szerintem jó testvérek. Persze van
amikor összekapnak, amikor veszekednek, amikor nem tudnak megegyezni
hogy melyikük melyik autóval játsszon, de máskor meg olyan aranyosak,
ahogy együtt építenek, vagy garázsoznak, vagy amikor Máté beveszi Milánt
a szerepjátékaiba. Nagy kedvencük a bunkerépítés, az ágyonugrálás (ez
nekem nem annyira kedvenc).
Mindig megdobogtatja a szívemet, amikor a
legváratlanabb helyzetekben előhozakodik Milánnal, pl. sosem felejti el
megemlíteni, hogy Milánnak is vegyünk valamit a kisteszkóban, vagy
amikor ketten megyünk könyvtárba, akkor is mindig választ Milánnak is
egy könyvet.
Nagyon sokat okosodott, ügyesedett az
elmúlt évben, ez nagyrészt az óvodának is köszönhető. Sokkal bátrabb,
önállóbb lett, de még mindig sokszor bújós (szerencsére).
Az utcán fegyelmezetten közlekedik, ha
gyalog jön akkor kézenfogva, vagy a babakocsit fogva, de biciklivel is
mindig megáll a járda szélénél.
Imád tömegközlekedni.
Bár sokszor akaratos, és nem akarja
megérteni amit mondok neki, de az értelmetlen végeláthatatlan hisztik
mintha elmaradtak volna. Határozott véleménye van dolgokról, aminek az
ellenkezőjéről nehéz meggyőzni.
Igazi kisfiú. Amikor még nem volt
gyerekem és egy beszélgetésben egy kisfiúról esett szó, akkor a szemem
előtt mindig egy ilyen négyévesforma kis hebrencs szöszke jelent meg. És
tessék... alig telt egy néhány év, és nekem is van itthon egy pont
ugyanilyen kis hebrencs-szöszke 4 évesem!!!!! Aki nélkül egyértelműen
unalmasabb lenne az életünk, sőt elképzelhetetlen.
Szeretjük:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése