Gyógyultan

Egy cseppet sem túlzok, ha azt mondom hogy a múlt hét volt az elmúlt 3 év legrosszabb hete... és remélem, hogy a következő 3 évé is az lesz, bár ennyire nem vagyok optimista.

De a lényeg, hogy ha nem is könnyen, de meggyógyultunk. Mátét csütörtök este nyilvánítottam végleg gyógyultnak, amikor az utolsó csepp kakaóját is megitta és kérte a csokiját. Betegen egyiket sem tette, a kakaót csak szorongatta a kezében, a csoki meg eszébe sem jutott. Milán pedig szombat reggelre került olyan állapotba, hogy jóízűen kalácsozgattak Matyival mesenézés közben. Ő ugyan még szörtyög, de az már igazán semmiség ahhoz képest, amilyen állapotban volt a múlt héten.

Így tegnap Máté újra ment oviba, és mivel Apával mehetett, így problémamentesre sikerült az újrakezdés. Délben is azt mondta az óvónéni, hogy "nincs ezzel a fiúval semmi baj!"

A ma reggel már nem volt annyira könnyű menet, de nem az ovibamenés volt a fő probléma, hanem az, hogy Apával akart menni, de ő a héten már nincs itthon. Nyafogott egy kicsit, de nagy gáz nem volt.

Viszont öltözködés közben észrevettem, hogy a fejünk felett virít Máté első oviban készített alkotása:)))) Február 3-án farsang lesz az oviban, és már nagyban készülnek rá, álarcokat festenek.

Ez Máté első ovis műve:)

Amúgy meg nem igazán tudja még mi az a farsang, bár gőzerővel olvassuk az ide vágó szakirodalmat, Bogyó és Babócát, és AnnaPeti farsangról szóló részeit is többek között, így már kezdi kapisgálni mi a lényeg, és már nagyon kíváncsi rá, milyen lesz a BULI, mert lesz arcfestés, meg bűvészbemutató, szóval biztos nagyon fogják élvezni:)