Hétköznapjaink Delftben

A hétköznapjaink többé-kevésbé hasonlóan zajlanak, mintha otthon lennénk.  Azért vannak különbségek. Ilyen például, hogy reggel együtt ébredünk, mert Apa csak 9-re megy dolgozni, és ahhoz is elég elindulni fél 9-kor. Matyi olyan fél8 -8 körül ébred, és rögtön rohan az apjához, "Apa, apa" felkiáltással és le sem lehet róla rángatni egészen indulásig. Ilyenkor mi az ablakhoz megyünk, hogy integessünk neki. Matyi szeret egyébként az ablakban ácsorogni, kicsit öregasszonyos szokás, de mit tegyek. 

Aztán reggeli neki, reggeli nekem, és vagy elmegyünk boltba, vagy nem, az biztos, hogy Matyi fél 11 tájékán kidől egy újabb szundira. Ez teljesen változó meddig tart nála, min. 1 óra, de volt már hogy 3 órát is  lehúzott.Ha rövidet alszik, akkor még délután séta után még alszik egy kicsit, ha hosszút, akkor már nem igényel több alvást a nap folyamán.Szerintem elindult a napi egyszeri alvás felé, igaz, hogy ez még egybeesik az ebédidővel, így volt már hogy 3kor ebédelt, mert akkor kelt fel. 

Ebéd után séta. Már hozza a cipőjét, hogy vegyük fel, ő maga is megpróbálja mindig felvenni, egyelőre kevés sikerrel. A sapkát viszont már profi módon teszi a fejére. Az apjáét is. Aztán kukucsozik ki alóla. 

A délutáni sétát az utóbbi pár napban szigorúan a vízparton hajtjuk végre, kacsát és hajót nézünk, kavicsot és botot szedünk.

 

 

 

Kavicsszedés közben:

 

 

 

Aztán Matyi választ egy padot, amire kényelmesen rátelepszik, és képes ott ücsörögni egy fél órát is. (Ez is elég öregasszonyos szerintem). Így hát ücsörgünk, nézzük a vizet, meg ami arra jön, kekszet rágcsálunk, fecsegünk az járókelőkkel, besöpröm a Matyira vonatkozó dicséreteket. 

 

 

Aztán mikor Őurasága úgy gondolja, hogy kiücsörögte magát, akkor hazafelé vesszük az utunkat, és ha ez kocsiban ülve történik, akkor vagy "lóg a lábát" kell játszani, vagy egyszerűen csak kényelembe helyezi magát:

 

 

Aztán Matyi vagy alszik, vagy nem, ez változó. Az esti rituálék az otthonhoz képest 1 órás csúszásban vannak, egyrészt mert Feri is később ér haza, másrészt 9kor még szinte teljesen világos van, és ez egy kicsit az én időérzékemet is megborítja. A vacsit általában itthon főzzük, mivel Feri nem tud meleget enni a cégnél így minden este meleg kaja van. Megjegyzem nem könnyű ám úgy főzni, hogy nincs semmi hozzávaló, és nagyon bevásárolni sem lehet, mert nem tudjuk a hazavinni. De azért mindig kitalálok valamit.

De volt, hogy beültünk valahová:

 

 

A fürdés megelőző vetkőzés általában nagy randalírozásba torkollik, amikor pucér hercegünk végigfekszik minden párnát, lebirkózza Apát, majd kézen fogja és viszi a fürdőbe. Itt nincs kád, így Matyi is zuhanyzik. Nagyon aranyos, és ügyes, ha áll szépen kapaszkodik, majd gondol egyet és leül, és úgy csinál, mintha kádban ülne, csapja a vizet, söpör a lábával. Majd a kedvence, amikor maga irányíthatja a zuhanyrózsából a szájába a vizet. 

Fürdés után már bezár a bazár, Matyi elfárad, és viszonylag rövid időn belül álomba szenderül, majd bekerül a kiságyába, ahol teljesen változó időtartamot tölt, volt már hogy csak hajnal 5kor került mellénk, de van, hogy már fél 12-kor odakívánkozik. 

 

Végül, a tegnapi szerzeményem: