Még
mindig nem tudom mi az ábra velem, de sajnos most úgy gondolom, hogy
semmi. Kicsit bánt, és szomorú is vagyok, pedig tudom, hogy kicsi az
esélye annak, hogy elsőre összejön. Főleg az én előéletemmel. Addig meg
ezerrel dolgozom, most igazán nem unatkozom, főleg mióta az új
kolléganőm lesavazta magát, és már két hete nincs. Így dolgozhatom
helyette is.
Ma
azért ebben a szép időben szakítottam arra egy kis időt, és lesétáltam a
Duna-partra. Nagyon élveztem, virágoznak a mandulafák. Gyönyörűek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése