Szép
hétfőt mindenkinek! Kicsit javult a közérzetem. A hétvégét Ózdon
töltöttük. Egészen jó volt, azt leszámítva, hogy sosem alszom jól, mert
keskenyebb az ágy, mint a miénk, és nem férünk el rajta. A vége mindig
az a dolognak, hogy Feri lecuccol a földre. A nagynénémék végre
beköltöztek az új lakásukba, ami mellesleg a volt pasim, és egyben
nagy-nagy szerelmem régi otthona volt. Sokat jártam abban a lakásban,
furcsa volt megint belépnem abba a házba, még akkor is, ha azóta sok
minden változott, a lakás megszépült, a szerelem meg már rég elmúlt. De
azért feltámadt bennem a nosztalgia. Sok minden köt ehhez a lakáshoz.
A héten
mi is aláírjuk a szerződést, és akkor előbb-utóbb, tavasszal mi is új
háztulajdonosok leszünk. Feriben megint feltámadt az érzés, hogy le
kellene cserélni Bercit. De én nem hagyom! Berci családtag, és egy
családtagot csaknem cserélhetünk le csak úgy, csak azért meg egy kicsit
eljárt felette az idő, és most betegeskedik. Persze nem komoly
betegségek ezek, csak amolyan korral járó. Végül Berci már 18 éves, ami
autóban már soknak számít. Na de mert meg kell gyógyítani csak nem
cseréljük le egy fiatalabbra. Mondtam is Ferinek, hogyha én is
megöregszem, és többet kell gyógyszerekre költeni akkor engem is
lecserél? Mert már nem vagyok gazdaságosan üzemeltethető? Na ez nem így
működik! Ugye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése